Meg voltam ijedve a rák első alkalommal való elkészítésekor. Emlékszem, csak vaj-olívaolajba dobtam, apróra vágott fokhagymával sütöttem és halvány lila elképzelésem sem volt, meddig süssem. Összevissza kapkodtam, de aztán egészen ehető volt.
Ma már tudom, és Gordon Ramsay és Nigellától még a megpucolását is ellestem. Megmondom őszintén, én aztán inkább szórakozom vele sokáig, de kihúzom belőle a tápcsatornát, valahogy így érzem higiénikusnak, ehetőnek.
Görögországban készítettem először ezt az ételt, az ott evett ételek inspiráltak.
Szóval megpucolom a rákokat, megmosom és félreteszem.
Olívaolajra felaprított fokhagymát csúsztatok pár percre, mert nem finom ha megsül, keserű lesz. Azután rádobtam 3 kisebb paradicsomot feldarabolva és 2-3 zöld, nem erős paprikát, ezt dinszteltem. Megfűszereztem oreganóval és bazsalikommal.
Rádobtam a páncéljuktól megszabadított rákokat 2-3perc után , amikor fehéredni kezd a rák, fordítottam rajtuk, újabb 2perc sütés következett.
A görögöknek nincsen tejszínük, tejfölük – így még az itthonról vitt tejfölből tettem bele 2 evőkanállal, és 2-3 evőkanál joghurttal dúsítottam. Paradicsomsűrítményből 3-4evőkanállal tettem még bele – én édesebbet használtam – amikor már felforrósodott, nyomtam mééég bele fokhagymát és máris belemorzsoltam kb. 15 dkg fetát. Kis olívaolajat löttyintettem hozzá, hagytam rottyanni egyet, eddigre a rák is megfő, megszórtam petrezselyemmel és máris levettem a tűzhelyről.
Az a jó ebben a finomságban, hogy lehet magában, friss kenyérrel enni, de a gyerekeim például tésztával ették.
Ami szükséges hozzá:
– 20 db garnélarák
– paradicsomsűrítmény
– tejföl vagy tejszín
– 15 dkg feta
– natúr joghurt
-3 db paradicsom és paprika
– fokhagyma
– olívaolaj
– bazsalikom és oregánó
– só
