Kókusztekercs roppanós krémmel
2013 november 19. | Szerző: Mónika Csík-Dakó
koszorúban
Megint itt volt egy hétvége és persze a sok édességre vágyó szájacska, gondoltam valami régivel rukkolok elő, ami sosem megy ki a divatból, amit bármikor megesznek, ami annyira finom és ízletes. Hát ő az, a finom kókusztekercs.
Ebből a mennyiségből 2 viszonylag nagy rúd született.
Végtelenül egyszerű elkészíteni,- mondja a sok háziasszony – nekem ami macera benne, az csak a két lap kinyújtása, egyenes felületűre, és a méret sem elhanyagolható…mert hát olyan szépséges, amikor később darabolja az ember és szép egyforma a keksz és krém arány. Kókuszreszelékkel megszórt folpackon nyújtottam ki. Megkentem a krémmel(amit előzőleg 2felé elosztottam) feltekertem és becsavartam szorosra a két végét, hűtőbe tettem egy napra. az sem gond, ha pár óra múlva felvágja az ember és felfalja, akkor is kiváló már!
Összegyúrtam a keksz hozzávalóit és hagytam pihenni a pulton, kikevertem a krémet és hűtőbe tettem. Annyit változtattam, hogy a krémbe való kókusz adagot beleszórtam egy teflonba, és zsiradék nélkül megpirítottam. Bár érezhettétek volna azt az illatot, ami akkor elárasztotta a kicsiny konyhámat!
Amire szükséged lesz:
– 50 dkg darált keksz
– kb. 2.5 dl tej (apránként adagoljuk, ne legyen túl száraz, de lágy sem a massza)
– 10 dkg porcukor
– 5 evőkanál holland kakaópor
– pár csepp rumaroma
– 1-2 ek. kókuszreszelék a keksz masszához, plussz a díszítéshez
Vajkrémhez:
– 20 dkg vaj (ha lehet, ne a kocka vajakat válasszátok,hanem márkásat, rúgjunk ki a hámból!)
– 10 dkg porcukor
– 10 dkg kókuszreszelék
Joghurtos roppanós
2013 november 12. | Szerző: Mónika Csík-Dakó
a roppanós finomság
Ezt a süteményt nagyon szeretem, mert bármikor összedobható, variálni lehet az összetevőkkel is, bármilyen alkalomra megállja a helyét, a széle is elfogy mindig és pillanatok alatt elkészíthető, ráadásul olyan hozzávalókat tartalmaz, hogy azokból mindig akad otthon. Előfordult, hogy már szárazabbá váltak a kis sütemény darabkák, hát készítettem vanília sodót és ráöntve újabb finom édességé avanzsálódott.
A tojások sárgáját kíméletlenül elválasztottam a fehérjétől, utóbbit kemény habbá vertem. A sárgákat kikevertem a cukorral, – én kézi habverővel szoktam, jó kis karerősítő.
Beleöntöttem a többi hozzávalót is, összekevertem pár perc alatt, azután a fehérje harmadát erőteljesebb mozdulatokkal belekevertem, majd a maradékot pedig finoman beleforgattam,hogy a buborékok ne illanjanak el belőle. Kerámia tepsit használok,így ezt nem kell kikenni sem, beleöntöttem a masszát, a tetejére most körtét pakolásztam, amit előtte mostam és 1×1 cm-es kis kockákra próbáltam vágni. Durvára morzsolt diót szórtam rá és meghintettem barna cukorral. a diótól és a cukortól válik igazán roppanóssá !
Íme, amire szükség van hozzá:
– 2 doboz joghurt (olykor gyümölcsössel váltom ki, de csakis az 1ik dobozt)
– joghurtos dobozzal kimért 2 doboznyi cukor (lehet nyírfa, kristály vagy barna is)
– joghurtos dobozzal kimért 3 doboznyi liszt (vegyesen használtam rozst, tönkölyt…van, hogy 1 doboznyit kiváltok őrölt dióval vagy mákkal)
– 3 tojás (fehérje kemény habnak felverve)
– 1 sütőpor
– joghurtos dobozzal kimért 1 doboznyi olaj
– gyümölcs 20 dkg
– dió vagy mogyoró
roppanós dióval, cukorral
A bonyolítás nélküli pisztráng
2013 november 11. | Szerző: Mónika Csík-Dakó
kisülve, tepsiben
Hétvégente a reggeli program a piacozás, amikor is van, hogy a család nagy része nekivág, de van amikor csak elszalad két vállalkozó szellemű tag és beszerzi az ebédhez valót. Halat megpróbálunk többször is beiktatni az étrendünkbe, na de sajnos nem olcsó mulatság. Szeretjük a lazacot, harcsát is, de azért a pisztráng az, amit legtöbbször megkívánunk. Végtelenül egyszerű elkészíteni és gyorsan meg is van. Előfordul, hogy egyenként beolajozott fóliába csomagolom, de most a kerámia tepsi mellett döntöttem. A halakat lepikkelyezem-vakargatom. ( bár azt mondják a pisztrángot nem kell az apró pikkelyei miatt, én valahogy nem érezném tisztának ) Lemosás után beirdalom az oldalukat és sózom is, azután egy-egy citromkarikát dugok a pocakjukba, és annyi petrezselymet, amennyi csak belefér. Mi imádjuk, amikor megsül a petrezselyem, összeolvadva a citrommal mmm…
Olívaolajos tepsibe fektetem mindet, egy deci fehérbort öntök alá és sütőbe tolom 180 fokra, úgy 20-25 percre.
Romániában szerettük meg igazán a pisztrángot, ahol muzsdéjjal tálalták, hát készítettem mellé én is egy változatot. Úgy 8 gerezd fokhagymát mozsárban összezúztam ( fokhagymapréselő is megfelelő ehhez a művelethez) sóval, és öntöttem rá fél dl olívaolajat, fél dl vizet és egy púpos evőkanál tejfölt. Kikevertem krémmé, de kóstolgatni kell, ne nyomja el egyik íz a másikat és hát végülis a fohagymáé a domináns szerep. Az a jó, ha tud állni 1-2 órát, hogy összeérhessen, de nálunk most nem volt rá idő.
fűszerezésre várva
sütésre várva
Amire szükség van ehhez az ételhez:
– pisztráng ( személyenként 1 db)
– nagy csokor petrezselyem
– fehérbor
– citrom
– só
– olívaolaj
Muzsdéj:
– 8 gerezd fokhagyma
– olívolaj (repce, napraforgó, mák, avokadó is jó!)
– 1 ek. tejföl v. joghurt
– só
omlós pisztráng
Ciderrel bódított sütőtök krémleves
2013 november 11. | Szerző: Mónika Csík-Dakó
fűszeres cideres krémleves
Már rettentően untam a mindenhol fellelhető krémleves változatokat, így elkészítettem az alábbit, azt gondolom érdemes kipróbálni. Cidert manapság mindenhol kapni, ebbe a mennyiségbe fél üveggel használtam el, a többit pedig szép lassan elkortyolgattam, amíg főtt a levesem.
A kanadai tököt már reggel bedobtam megmosva, 4-be darabolva , és hagytam szépen megsülni. Amikor már erősen éreztem az illatát, akkor foglalkoztam újra az ebédre szánt levessel.
Olívaolajon apróra darabolt fokhagymát pirítottam, beledobtam zsályát és pár percig hagytam őket, hogy körbetáncolják az edényt. Gyorsan belekapartam a megsült tökszeletek belét és 1 percig pirítottam, nyomkodtam, hogy megkedveljék a fűszerekkel egymást. Sóztam, borsoztam, és felöntöttem zöldséglével (helyettesíthető akár ízvarázsos lével is)
Főztem 15 percig, akkor beleöntöttem a cider felét az üvegből és 1.5 dl tejszínt. Reszeltem bele szerecsendiót, utánsóztam. Botmixerrel beletekertem, és hagytam még 10 percig gyöngyözni.
Közben apróra vágtam kornspitz kiflit (akármilyen kenyérfélével helyettesíthető) és egy evőkanálnyi olívaolajon megpirítottam.
A tányérba szedett levesbe szórtam a helyes kis kockákat és gyorsan ettem, hogy még ropogjanak, mert az valami mesébe illő érzés.
Amire szükséged lesz:
– 40 dkg sült tök
– olívaolaj
– 3-4 gerezd fokhagyma
– 1-1.5 dl tejszín
– só
– bors
– szerecsendió
– zsálya
– 1 üveg alma Cider
tálalva a tökleves
Barna sörben főtt rozmaringos marha – vajas gombóccal
2013 november 19. | Szerző: Mónika Csík-Dakó
Rééééges régen már megfőztem egyszer ezt a ragut, akkor is Lúdanyó oldaláról követve az instrukciókat. Igazi jó átmelengető étel, hideg időre való. Hát utóbbi adott sajnos, de ha már ez van, élvezzük a jó oldalát, együnk tápláló, átölelő ételeket. Vidítólag hatnak.
Icipicit változtattam csak az eredeti recepten, mégpedig annyit, hogy hirtelen ötlettől vezérelve, amikor már a vas kondérban csücsült az egész társaság, akkor a tetejére biggyesztettem 8 db fokhagymagerezdet és nem kizárólag barna sörrel, hanem fele-fele arányban, barna és világos sörrel főztem, mert a mi szájízünknek és a kicsikééknek is keserű volt.
A marhahúst sóztam, borsoztam, rászórtam a lisztet és összeforgattam, hagytam a deszkán. Olívaolajat forrósítottam a vas lábaskámban és több részletben kisütöttem benne a húskockákat, egy külön tálban gyűjtögetve ami már kisült. Közepes lángon süssük, vigyázni kell, mert gyorsan odapörren ám !
Amikor végeztünk a húskockák átsütésével, akkor a hús helyére a vékony félkarikákra szeletelt lilahagymákat tegyük és kicsit süssük át a lisztes olajban. Én még löttyintettem olajat alá, mert a hús nagyon itta magába. Apróra vágtam rozmaringot és azt is rászórtam. Pár perc pirítás után – hiszen lesz úgyis ideje megpuhulni a hagymának,- visszapakolásztam a húst és meglocsoltam a sörökkel.
Rászórtam a feldarabolt krumplit, karikára vágott zellert, répákat, öntöttem még rá 3-4 dl vizet, sóztam, borsoztam, szórtam még rá kávéskanálnyi rozmaringot, ráfektettem 1 ágat is, ebben a fázisban szépen elosztva beletettem a fokhagymákat is, és fedővel a tetején betettem a sütőbe. szerintem úgy 10 kg-ot nyomott a vas lábas így megtömve, nem viccelek!
Így főztem-sütöttem 2 órán át. Nagyon vártam már, hogy végre elérkezzen az idő, megkóstolhassam hogy alakul az íze. Leírhatatlan az íz, selymes és a rozmaring ott lapul, a zöldségek íze eggyé érik…
Ezalatt elkészítettem a gombócot, én másfél adagnyit, – emlékeztem, hogy régen nagy keletje volt a finom kis gombócoknak – de alul egy adag mennyiségét adom meg.
A száraz hozzávalókat egy edényben összevissza egymásra szórtam és aztán elmorzsoltam a vajjal. Ne ijedjünk meg, hasonlít a homokra ilyenkor, így szép óvatosan adagoljuk a vizet hozzá, amíg kapunk egy nem túl kemény, nem túl puha tésztát. Gyúrjuk át alaposan! Folpackba csomagolva a hűtőbe tettem.
Amikor puha a hús, diónyi gombócokat söndörgettem a tésztából, rátettem a ragura, de érjen a lábuk a lébe! 10 perc elég nekik. Ha kevés a leve a ragunknak, pótoljuk ki forró vízzel, de húslével még finomabb.
Ami fontos hozzá:
– 1 kg kockára vágott marhalábszár
– 3 ek. liszt
– 3 db lilahagyma
– 2 üveg sör
– 2-3 fehérrépa vagy paszternák
– 2-3 sárgarépa
– 4-5 szem krumpli
– 3-4 szál szárzeller vagy 1 hagyományos zeller
– 8 db fokhagymagerezd
– olívaolaj
– só, bors
– friss rozmaring előnyben, de szárított is tökéletes
gombóchoz:
– 250 gr finomliszt
– 1/2 tasak sütőpor
– 12 dkg vaj
– só
– bors
– rozmaring
– 1/2 – 1 dl víz
Oldal ajánlása emailben
X