Ricottás gnocchi – ne legyünk puhányak !
2015 január 30. | Szerző: Mónika Csík-Dakó |
Rájöttem, hogy a gnocchi is egy túlmisztifikált valami, vagy csak nekem?! A lényeg, hogy aznap nem voltam túl jól, de inkább rosszul, viszont az asztalra akkor is ételt kell tenni. Ez is egy olyan recept, amire régóta áhítoztam, és kivételesen többedmagammal. A bevásárlós osztagnak leadtam a listát, elmentek, meglőtték, hazahozták, én meg megfőztem és megettük.
Összegyúrtam a tésztát és előre pánikrohamaim voltak a kiszaggatását illetően, akkor még nem tudtam,hogy nem az a buktatója. Hagytam pihenni a tésztát 1 órát, azután játszottam vele, kígyókat hengergettem, de most annyira durcás voltam a világra, mert nem éreztem jól magamat, hogy magányosan nyújtottam ,nem hívtam segítséget. A kígyókat harmad ujjnyi darabokra vágtam és villával kicsit megnyomkodtam,hogy mintája legyen. Később ezek semmivé váltak, kifőzés után. Az első adag kifőzésekor rájöttem, több lisztet is tehettem volna bele bátran,mert túl puhának bizonyult, így érzékeny volt, (van is egy ilyen barátnőm, Puha is, érzékeny is…) szóval a maradék tésztába még gyúrtam bele lisztet. Arra kell ügyelni, hogy ne kőkemény tésztánk legyen, de ne is puha. Biztosan egyértelműbb annak, aki mondjuk készített már nudlit. Érdekessége ennek a tésztának, hogy ha túrja az ember a netet, látja majd, hogy van aki krumpliból, van aki sütőtökkel ( ezt biztosan ki fogom próbálni) és van aki ricottából készíti. Mint az enyém.
A mártás lehet hozzá fűszeres -paradicsomos, vagy bármilyen, amit kedvelünk, én az alábbira vágytam. Olívaolajon fagyasztott spenótot olvasztottam kis lángon, reszeltem rá szerecsendiót, borsot őröltem rá, sóztam és belepréseltem egy duci fokhagymát. Szeretem, ha az íze jelen van, de nem bánt a továbbiakban. Amikor felolvadt a spenót (nem pépesített, hanem leveles!) akkor beleöntöttem a tejszínt, kóstoltam pár perc után, megajándékoztam még fűszerekkel az előzőekből és hagytam kis lángon gyöngyözni úgy 10 percig. A leszűrt gnocchit rögtön a mártásba szedtem. Mire tálaltam még sűrűbb lett, imádom, ha a szósz rengeteg hozzá. Meghinthetjük még parmezánnal, hogy teljesen megőrüljünk tőle.
amire szükség van hozzá :
Gnoccihoz (4 személyre) :
– 50 dkg ricotta
– 25 dkg liszt
– 15 dkg parmezán
– 25 dkg liszt
– só
Mártáshoz:
-20 dkg dkg (leveles) fagyasztott spenót
– 1 gerezd fokhagyma
– 1 kk őrölt szerecsendió
– só
– bors
– 5 dl tejszín
– parmezán a tálaláshoz
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Kedves Mónika! A soha el nem apadó “mindannapi” (Időtlen időkig folyó :)) tennivalók miatt eddig csak gyakran a palacsinta és bundáskenyér világába száműzött énem 🙂 végre lázad és engedek a csábításodnak, kipróbálom, amit kipróbálsz -és bár nincs mindig lelkes beszerzőbrigádom hozzá, de talán nem is szükséges-, mert a receptek mind egyszerűek, okosak és praktikusak! Olvasva őket, máris segítettél, hisz egy feladattal mindig kevesebb: ha már a buksimat nem kell azon törnöm, “Na, mit együnk ma, ami nem olyan mint tegnap volt?? :)” Legyél továbbra is kreatív, lelkes, szemezgess, próbálgass, hogy nekünk már azt ne kelljen!!! 🙂
Próbálkozom,próbálkozom, és az ilyen kedves sorok azok, amelyek újabb lendületet adnak az alkotáshoz. Ölelés Évi!