Na jól összekavartalak benneteket? Lehetne a neve grízes tészta gríz nélkül is. Amikor szorít az idő és az éhség mardos, nagyon kreatívnak kell lennünk, emellett gyorsnak. Hát igen, szégyen nem szégyen, előszedjük a tésztát, amikor más nincsen, mert megfő, míg levetkőzünk, kezet mosunk,- és amikor mindezt egy pici ember társaságában tesszük, dupla idővel kell számolnunk.
Előző napról még maradt a mini tortellinis brokkoli levesből jókora adag, így gondoltam elég mellé bármi. Na de mi is? Melegszendvics? áááá, nem az igazi és valahogy édeset is kívánok, nna és akkor került elő a tészta. Spagettit választottam. 2 maroknyit kifőztem, – mindig túlzásba esem és sosem találom el, pedig van ám spagetti kimérő ‘szerkezetem’.
Mesés házi baracklekvárt bontottam, és gyorsan aprítóba tettem 1 marék törökmogyorót, saláta magkeveréket és diót. Aprítás start! amikor elkészült, porcukorral kevertem össze. Sokan fellázadhatnak, na de ez nem egészséges! azt mondom, de. Ha nem minden nap eszi a kicsi, nem hetente, de alkalomadtán belefér, hiszen a tészta durumból készült, a magvakra is szüksége van a szervezetnek és a nagymama vagy mami nyár-ízt őrző lekvárjára is, ami tartósítószer mentes!
A forró tészta a kamra hideg lekvárral, őrölt magvakkal megszórva, isteni volt a sós leves után. Igazi meglepetés, ahogyan néha az intenzívebb törökmogyoró hagy emléket maga után, olykor a dió, mmm. Én beleszerettem, és ami lényeges, sikere volt a kis Úrfinál.
Amire szükség van hozzá: (2-en ettük)
– 2 maroknyi spagetti (durum)
– 2-3 evőkanál házi baracklekvár
– Kalifa saláta magkeverék, maréknyi ( fenyőt, tökmagot, napraforgót tartalmaz)
– dió 2 maréknyi
– törökmogyoró
– 2 ek. porcukor
