Végre itt a sütőtökös időszak, és hihetetlen mennyi finomságba lehet belerejteni, belesütni, főzni, keverni vagy fektetni, passzírozni vagy darabolni, na jó, abbahagytam! De nem a sütést!
Imádom a süteményeket, előnyt élveznek nálam a gyorsan elkészülők, mert azonnal szoktam akarni őket, így hát a kevertek jutnak nálam főszerephez. Na de, lehet, hogy finnyás vagyok, de nem szeretem azokat a sütiket, amibe beleszórnak meggyet vagy akármit kockára vágva és néhol találkozunk velük. Azt szeretem, amikor nedvesebb egy sütemény – sokan a szottyos szót használják, de ez számomra taszító – távolról sem száraz, és nem találok most hirtelen a szótáramban megfelelőbb jelzőt rá.
Ezt a sütit Limara oldalán találtam és sütöttem már több alkalommal, apró változtatásokkal. Csodásan komponált ízvilág és különösen azért szeretem, mert nem a cukor a domináns, hanem az ízek, a sült tök karamellizált ízéé, a mascarpone krémes tejszínességéé és a gazdag csokoládéé. Minden süteményt általában a megadott cukormennyiség felével vagy negyedével szoktam megsütni, épp’ ebből a gondolatból kiindulva. Az ízét szeretem érezni, nem kizárólag azt, hogy édes. Hiszen milyen csodás egy fahéjas süti, vagy gyömbéres, vagy bármilyen különleges íz, amit nem nyom el a rengeteg cukor. Csipet só és kevés cukor, ez a sikerélmény alapreceptje.
Általában többször marad ki sült tök, ilyenkor fogok neki a sütőtökös süteménynek, vagy a zsályás-sütőtökös tésztának, most is így volt ez.
Amire szükséged lesz:
– 200 g étcsokoládé ( Aldiban találtam egészen jó áron 75 %-ost, 2 táblával vettem)
– 12 dkg vaj (márkázott vajat használtam)
– 220 g cukor (nádcukrot használtam, 15 dkg-ot)
– 3 tojás
– 15 dkg liszt (teljes kiőrlésűt használtam)
– 1 mokkáskanál sütőpor
– 7 dkg sütőtökpüré (villával törtem össze)
