Kókuszkocka – avagy utazás vissza, a gyermekkoromba!
2021 március 13. | Szerző: Mónika Csík-Dakó |
Ó, a kókuszkocka! Nem, nem fogok itt verset írni, csak egyszerűen nekem ez a forma, ízvilág, a gyerekkoromra emlékeztet. De hogy ki sütötte, hol ettem, azt nem tudnám megmondani. Azt tudom, hogy számomra mindig is akkor lett volna az igazi, ha a csokoládé-piskóta arány pontosan fordítva szerepelne benne.
Már hosszú ideje vágytam az ízére, és a feszültebb napok nyomása egyszerűen odalökött a kókusz elé, tudtam, a fejemet veszi! Ebből nem egyet ettem meg, az az igazság, de erről is én tehetek, leírom lentebb, hogy miért.
Amire szükséged lesz hozzá:
- 5 tojás
- 5 ek.cukor (jó ‘krémes’ barnacukrot használtam)
- 5 púpos ek.liszt (most 2 ek.zablisztet és 3 ek.fehér tönkölyt)
- 1 sütőpor
- csipet só
A csokoládé mázhoz:
- 25 dkg cukor (barnát használtam)
- 4 ek. Holland kakaópor
- 8-10 ek.víz
- 10 dkg vaj (teavajat használtam)
- 20 dkg kókuszreszelék
Először a piskótát készítettem el, a tojásokat a cukorral és a sóval jó habosra vertem, én géppel készítettem. Később a sütőporos lisztet adtam hozzá, azt kíméletesebben, alacsonyabb fokozaton, és csak 2-3 percig kevertem.
Kivajazott-lisztezett formában is kiváló, én sütőpapíros kis zománcos kenyérsütő formába öntöttem, majd 175 fokon, 20-25 percig sütöttem. (addig míg sül, elkészülhet a csoki)
Tűpróbáztam később, meg is ijedtem, hogy túlsütöttem, de még vissza kellett tennem, mert ragadt az egyik résznél. Nna innentől kezdve lestem és percek múlva ki is vettem.
Amíg sült, összekevertem a csokimázhoz szükséges finomságokat, cukrot és kakaóport, majd vizet tettem egy kis márványbevonatú edénybe, és melegíteni kezdtem. Amikor elolvadt a cukor, a feldarabolt teavajat is beletettem és hagytam elolvadni – isteni illata volt -majd picire véve a lángot, hagytam pár percig gyöngyözve főni, hogy a víz elpárologhasson belőle.
A piskótát melegen feldaraboltam,- és itt jön a veszélyes rész-, amit eltoltam, és így annyira meg kell enni, addig, amíg csak bírjuk pocakkal! Viszonylag kisebb, falatnyi méretű kockákra vágtam fel, és már tettem is langyosan a meleg csokiba. Na így aztán felcuppantja magába rendesen, nem sok érintetlen piskóta rész marad, de nálam ez volt a cél!
A kókuszreszelék pedig azért nem az a rikító fehérségű csodaság rajta, mert én száraz serpenyőben gondoltam megpirítom. Micsoda illata volt, egek! De majd érzitek, ki kell próbálnotok!
A piskótatészta darabokat értelemszerűen először csokiba kell mártani, majd a kókuszreszelékbe hempergetni. Minden kókuszos lesz és a villák is, ezt nem lehet tisztán elkészíteni, de meglátjátok, megéri!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: