Zserbó torta, a múltidéző
2014 április 3. | Szerző: Mónika Csík-Dakó |
Ezt a receptet bár most adom közre, még a decemberi forgatagban sütöttem meg. A férjem nagy zserbó fan, így kedveskedtem számára is, de mégis kicsit más a megszokottnál. Azt szeretem egy süteményben, ha nem viszi el a tészta íze az egészet, így mindig a krémek érvényesülnek nálam, elvégre azért esszük, a sok finom krémért, masszáért, töltelékért.
A tészta hozzávalóit összegyúrtam, a szárazakat először, majd belemorzsoltam a hideg vajat, közepébe öntöttem a tojások sárgáját- de a tejet meglangyosítva felfuttattam az élesztővel, kicsi cukorral besegítve – ezt is belecsorgattam, gyúrás és a hűtőben pihentettem egy fél órát az összeállított tésztát. A kamrából előhalásztam életem árán is – mert borzasztó magasan van – a baracklekvárjaim közül egyet, felbontottam, és rögtön utána daráltam is a hagymaaprítónak nevezett csodában a diót. Összehordtam a krém hozzávalóit, szépen kikevergettem, és el is nyalakodtam volna rajta, de hát egy felnőtt csak nem csinál már ilyet!
A tésztát hűtés után 3 részre osztottam és szépen kinyújtottam az elsőt, belehelyeztem a formába, amibe én sütőpapírt vágtam kör alakúra. Rákanalaztam a töltelék felét a tésztára. Ez a töltelék sokkal gazdagabb volt számomra, mint az eredeti, mert lágy volt, krémes, könnyű és az omlós tésztában jól kiegészítették egymást, hiszen nem morzsolódott, mondhatni szaftos maradt.
Szépen kinyújtottam az összes tésztát, megkentem a második adag krémmel is, ráfektettem a tetejét is, aztán picit lenyomkodtam, csak gyengéden, utána megcsiklandoztam villával, hogy a gőz majd találjon utat magának, és megkentem egy tojás sárgájával.
Közepes hőfokon süssük, légkeverésesnél 150 fokon sütöttem 30-40 percig, a vége felé igyekezzünk ránézni, a teteje szép pirosra süljön. Hagytam langyosra hűlni, tovább nem volt türelmem, szépen szeletelhető, család kedvence süteményt fogtok kapni!
Ami szükséges a tésztához:
(24 cm-es formához)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: